A kihűlés nem csak extrém hidegben fordul elő, és sok tévhit övezi a helyes ellátását. Ez a cikk segít felismerni a veszélyt, helyesen cselekedni, és elkerülni a gyakori hibákat.
A kihűlés (orvosi nevén hipotermia) akkor alakul ki, amikor a szervezet több hőt veszít, mint amennyit termelni képes. Nem kizárólag havas hegyvidéken fordul elő: kialakulhat városi környezetben, elakadt járműben, nedves ruházatban, fűtetlen lakásban vagy alkoholfogyasztást követően is.
Kihűlésről beszélünk, ha a test belső hőmérséklete 35 °C alá csökken. Az állapot súlyossága a testhőmérséklet további csökkenésével arányosan nő és kezeletlenül életveszélyes állapothoz vezethet.
„Az alkohol felmelegít”
Ez az egyik legveszélyesebb tévhit. Az alkohol hatására a bőr erei kitágulnak, emiatt a test felszínére több vér áramlik. Ettől az ember szubjektíven melegérzetet tapasztalhat, valójában azonban a szervezet így sokkal gyorsabban veszít hőt. Emellett az alkohol rontja az ítélőképességet és a veszélyérzetet, ezért az érintett nem veszi észre időben a kihűlés súlyosbodását. Kihűlés gyanúja esetén alkohol adása vagy fogyasztása kifejezetten tilos.
„A forró fürdő a legjobb megoldás”
Súlyos tévedés. A kihűlt szervezet keringése rendkívül érzékeny. A hirtelen, intenzív felmelegítés – például forró fürdő vagy forró zuhany – a vér hirtelen átrendeződését okozhatja, ami veszélyes vérnyomásesést, szívritmuszavart vagy akár keringésösszeomlást is kiválthat. A kihűlés ellátásának alapelve a fokozatosság: elsősorban a törzset kell melegen tartani, kontrollált módon.
„Erősen át kell dörzsölni, hogy felmelegedjen”
A végtagok erőteljes dörzsölése nemcsak fájdalmas, hanem kifejezetten veszélyes is lehet. Ilyenkor a hideg, savas anyagcseretermékeket tartalmazó vér hirtelen visszakerülhet a központi keringésbe, ami szívritmuszavart és állapotromlást okozhat. Különösen súlyos kihűlés esetén már az óvatlan mozgatás is kockázatot jelent, ezért a sérültet kíméletesen, lehetőség szerint mozdulatlanul kell ellátni.
„Ha már nem reszket, akkor nincs nagy baj”
Épp ellenkezőleg. A reszketés a szervezet egyik legfontosabb védekező mechanizmusa a hideg ellen, amely hőtermeléssel próbálja ellensúlyozni a lehűlést. Amikor a reszketés megszűnik, az gyakran azt jelzi, hogy a szervezet kimerítette tartalékait és a kihűlés súlyosabb szakaszba lépett. Ez már figyelmeztető jel, amely azonnali orvosi ellátást indokol.
„Elég betakarni, nem kell mentőt hívni”
Enyhe kihűlés esetén a megfelelő elsősegély valóban sokat segíthet, de középsúlyos vagy súlyos kihűlésnél az otthoni megoldások önmagukban nem elegendők. Ilyenkor a kihűlés a keringést, a légzést és a szív működését is érintheti, ami laikus eszközökkel nem kezelhető. A mentőhívás halogatása életveszélyes állapotromláshoz vezethet.
A kihűlés ellátása nem ösztönkérdés. A helytelen beavatkozás többet árthat, mint segíthet. Gyanú esetén mindig kérj szaksegítséget.
Segélyhívó: 112